2010. június 1., kedd

Blueberry kisses

Janne ismét nagy turnéra készült (az igaz, hogy sikerült úgy-ahogy összehaverkodnunk, és tudom, hogy milyen lesz az új album...féltékeny vagy?Szerintem nem érdemes, de ha neked ez jólesik...). Szokás szerint Sinit is magával vitte. De így, hogy Jenna is itt volt, gondolhatod, hogy nagy volt a kavarodás. Nem, cseppet sem. Sini elég mélyrehatóan ismeri őt, én viszont nem, tehát maradtunk, és ismerkedtünk. De az utolsó estét még együtt akartuk tölteni, hiszen utána egy hónapig nem látom a kis darkosított csinglingemet!
Lementünk a sportosabb részlegbe. Volt ott teniszpálya, uszoda, egy tornateremhez hasonló helység, konditerem, és pár ping pong asztal. A metalista páros úgy gondolta, játsszunk. Először én meg Janne, mellettünk Jenna és Sini. Aztán rájöttek, hogy én és Jenna ki nem állhatjuk ezt a labdajátékosdit. Így mi leültünk, ők egymás ellen folytatták. Nagyon élvezték, a labda repült. Nem álltak le. Mi eleinte még figyeltünk. Két óra múlva feladtuk. Jenna pofákat vágott. Én a vállán aludtam egy ideig, aztán hoztam magunknak egy egy üveg üdítőt.
- Anyám székére, nem unják még? -kérdezte, mikor visszaültem. A fal mellett ültünk, egy padon.
- Nem csak az... nem unják, de nem is fáradtak. Azért két órája nyomatják, a Húristen seggére!
- He? Az meg ki a...?
- Alexi.
- És láttad a seggét?
- Ó, ne is, ne is. Talán megkérdeznéd előtte, hogy miért Húristen mondtam!
- Egyértelmű.
- Amúgy jó segge van. Jó puha. Olyan nyomorgatni való.
- Megfogtad... -azt a lesújtó pillantást.
- Most mi van? Nem vagyok hűséges típus. Lothor is tudja.
- Négy év. Az sok.
- Már akinek. Azt csodáltam, hogy bírtam. Bár érzelmek nélkül könnyű volt.
- Nem is éreztél semmit?
- Vonzódtam hozzá, ennyi.
Fél óráig lestünk. Most ő aludt be. De ő szabályosan elterült az ölemben. Megszokta volna, mikor Sini ugyanazt tette? Mikor már négy órája játszottak, úgy döntöttem, ideje lenne cselekedni.
- Sinikka Tiihonen! Ha nem hagyod abba most, lesmárolom Jannét!
Mindketten röhögtek, és folytatták.
Jenna is próbálkozott.
- Sinikka Tiihonen! Ha nem hagyod abba most, kinyírom Sheilát!
Janne gyanúsan nézett oldalra, majdnem elnézett a labda mellett, miközben Sini még jobban röhögött.
Oké. Utolsó próbálkozás.
- Sinikka Tiihonen. Ha nem jössz ide, nem mászok rád soha.
Odarohant hozzám, láthatóan meg akart csókolni. A barátnőm érted? Mármint barát-barátnő. Heteroszexuális barátnő. Kézen fogtam és elvittem a negyedik emeleti mosdóba. A földszintről, a hátamon, megtéve úgy 300 lépcsőt. Nem bántam, hogy leszakadt a lábam. Tudtam, hogy ha sokáig nem látom, muszáj emlékeztetnem arra, hogy igenis szeretem és visszavárom.
S hogy mi történt a mosdóban? Találgass, vedd elő a logikád, a lehetőségeket, tippelj. Én nem mondom el!
Másnap kora reggel indultak, repülőn kellett utazniuk. Faarccal búcsúztam. Így könnyebb. Aztán reggeliztünk Jennával, kiderült néha ő is szeret korán kelni. Tetszett a ruhája,szép világoszöld volt, a felső részén kis, fodros masnival, a hátán mély bevágással. És balerina cipő volt rajta!
Rajtam jégkék, félig farmerből készült fűző. És egy hosszú nadrág, csüngőkkel és bigyókkal. A hajam lófarokban. Készül az elf, hihi.
Csokis croissant-ot reggeliztünk tejjel. Mígnem odajött két csávó. Mindkettő ultraszexi volt. Na jó, a vörös nem. Bár ritkán látni olyat, akinek seggig érő vörös haja van. Zöld volt a szeme, ruhája bársony anyagból, szintén zöld. A fölső része ingféle volt, a gatyája meg olyan Zefirelli- filmből szalajtott darab. Jó hogy töktartó nem volt rajta!
A másik, hmm, először is, talpig barna és fekete cuccokban volt. Úgy éreztem, mintha a 7-8. századi északról szalajtották volna. Arca fiatalos, tekintete viszont mélyreható, komoly és érzéktelen. Hosszú fehér haja volt. Lófarokban. Bőre sápadt- de nem túlságosan. Ujjai hosszúak. Az oldalán egy kard.
- Anyáriii napos szétszárított fehér lepedőt... -ámultam, a reggelimet meg elfelejtettem tovább rágni.
- Mindig körbe rágod a croissant-ot? -kérdezte. Hangja nyers, határozott. Észre se vettem, hogy Jenna meg közben vidáman cseverészett a vöröskével. Mindenféléről beszéltek, nevetgéltek.
- A szendvicseket is. -aztán tovább eszem. Megfogta a kezem, és addig nem eresztette el, míg le nem tettem a finomságot. Büntetésből összecsokiztam a kezét. Összekente vele a száját, és a számra tapadt. Nyitott szemmel figyeltem, nem álltam ellen, de nem is szálltam bele a játékba.
- Talán nem tetszik valami?- kérdezte. A kardjára támaszkodott.
- Nem fáj a derekad?
- Miért fájna?
- Ha sokat támaszkodsz így rá, fog.
- Eddig nem utasítottak vissza.
- Én nem utasítottalak vissza. Csak nem akarok játszani veled. Komolyabbnak tűnsz. Olyannak, aki nem megy minden lányhoz oda, és aki könnyen hátat fordíthat a legodaadóbb nőnek is.
- Ilyennek látszom hát?
- És régiszagúnak. Nem lehetsz ember.
- Miért, te az vagy?
- Ha kitalálod, kapsz egy csókot. -röhögtem.
Kihúzta a hüvelyéből a kardot, és belém mártotta. Erre Jenna is felfigyelt, a vöröske is.
Nem színlelhetek. Úgyis rájönne. Vigyorogtam, és vártam, hogy abbahagyja. Kisvártatva kihúzta a kardot a gyomromból.
- Nem is fájt?
- Nem igazán éreztem.
Füttyentett.
Aztán gondoltam, ha már nem ember, én is tesztelhetném. De hogyan érdemes? Aztán eszembejutott. Lothortól tanultam valamit. Megcsókoltam. De ez nem a hétköznapi, szenvedélyes változat volt. Jeges volt. A szája elkékült a végére, szaggatottan lélegzett. Élvezte.
- Apááástétomos macskatál aljának zománcát.
- Ha zavarban vagy, káromkodás helyett hülyeségeket mondasz?
- Nem hülyeség. Csak te nem fogod fel. Mert hülye vagy.
Elvigyorodtam, intettem Jennának, és elhúztunk. Egyenesen a legközelebbi plázába.
Ikszdé.
Nem.
Ikszef.


Dalszöveg -de aranyo.ossh
Zene -ikszdé lesz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése