2010. április 2., péntek

City of screaming statues

Rossz kedvvel indulok suliba. Dédnagyi szerint, ha sokszor tervezem még az egy hétre meghalást és újjászületést, rendezni kell egy áltemetést, és ki kell iratkozni a suliból. Aki meghal, az minek iratkozzon ki? És engem aztán nem tesznek be koporsóba. Igen, jól érted, tényleg el kell temetniük, hogy tényleg elhiggyék. Inkább a hamvasztás. És igen, vannak mazochista jellegeim. De koporsóba nem fekszek be. Inkább égjek el! harci öltözetben, egy folyón leúsztatva... Kezd hiányozni a... nem, nem hiányzik.
Behívatnak az igazgatóiba, de előtte Sinikka közli, hogy siessek, mert az egész osztály kiállításra megy. Teszek rá, inkább lógok.
- Szabad megtudnom, hol volt a kisasszony a múlt héten?
- Nem.
- De eddig mindig közölte, ha lógott.
- Most nem lógtam.
- És akkor?
- Nincs és akkor. Magánügy. Egészségügyi problémáim voltak. -elhúztam. Az halál nekem mióta egészségügyi probléma? Jó, hogy üdülést nem mondtam... Áhh!
A kiállítás érdekesnek tűnik. Egész nap nincs suli, mert a fővárosban lesz, és 75 km-re utazni, úgy 2 óra csak odafele. Egyébként jégszobor- kiállítás. Vannak mókásak (jégzombi, ostorcsapás nyoma, meg fura pózban beálló emberek...). Vannak szokványosak, kis házikó, télapó, efélék. Mikor már szabadfoglalkozás van (egy óra vásárlás, haha), megpillantom a létező legszexibb és legdrámaibb jégszobrot, ami valaha készült. Egy pillanatra ledermedek, aztán felérohanok, és megnyalom a száját.
- Nincs íze... -húzom el a szám. -A Kaszás szobra. A drámait gondolom érted... És igenis szexi. A vállamat érinit épphogy valaki, és azonnal érzem, hogy lény. Megfordulok, és lám, ott áll előttem Roy, az igazi Kaszás. És megcsókol!
- Na végre... -nyögöm ki, mikor nagy nehezen abbahagyja.
- Ezt úgy mondod, mintha rég kaptál volna.
- A péntek az régen volt.
- Jabocs... eltűnt a fal?
- Előtted sosem volt fal!
Furcsán néz. Mintha nem akarna hinni. Aztán hallunk egy hatalmas kiáltást.
- Bátyuuus!- Sinikka rohan felé, és megöleli. -Miért nem mondtad, hogy jársz valakivel? És ráadásul egy... na, abban nem vagyok biztos, hogy ember.
Értetlenül nézek rá. -Te a huga vagy? -Aztán Royra pillantok. -Miért nem mondtad, hogy lett egy hugod? Várjunk, hisz neked anyád sincs, akkor hogy?
- Fogadott. -mondta. -És hugi, vele nem járok, hanem...ez...bonyolult...legyen elég egyelőre annyi, hogy szeretem, és ő az én kis hercegnőm.
Levágok neki egy tarkóst. -Ne hangsúlyozd a kis szót, te hórihorgas!
Ő is levág egy tarkóst. -Nem vagyok nyakigláb, értve?
Sinikka közénk áll.- Abbahagyni. Bátyus, hatezer év után jogom van tudni, ha összejössz valakivel. És Sheila, mi az, hogy eddig nem mondtad el, hogy a Halál a párod?
- ÖÖÖ. -én, az értelem (jég)szobra. -Egy hét alatt?
Royra pillant.
- Most mit nézel így rám?
Mindketten úgy nézünk. NINCS MENEKVÉS! xD

Dalszöveg -mötáál
Zene -úúde...sikít

2 megjegyzés:

  1. hát de bakker... jogos... :D Sinikének mindig mindent tudnia kell :)
    (jaaaaj és ellenőrzőkódnak kiadja h muste... az majdnem Muse ^^ wáááá*.*)

    VálaszTörlés
  2. muste...az finnül nem jelent valamit??:D
    nemcsak Sinikkának, hanem Sheilának is!!

    VálaszTörlés