És te is csillagokat látsz...

Szombat.Nem kell korán kelni.Hát nem csodálatos?Igazság szerint most Ankh-Morpork folyópartján fekszek a homokban, Angyalkám karjaiban (jó, hogy szét nem nyomom azt az izmos vállát), és élvezem a napfelkeltét. Ő mélyen alszik.
Ma is akarok menni valahova.Hiába vagyok lusta, szeretek érdekes helyekre menni.Mondjuk a klubomba, ahol karaoke-est lesz meg utána koncert...Apocalyptica koncert:P!Sokan nem sejtik, hogy jóban vagyok-voltam velük. Szerintem ne tudják meg, mi volt az ára, hogy megismerjem őket.Elég annyi, hogy szívesen járnak ide koncertezni, bár annyi tiszteletdíjért én is eljárnék...
Közben Synit is ellopattam Rheával, gondolom megismerte a halottas kocsit xD, de tudom, hogy ez az este tetszeni fog neki, mert karaoke, hátha kimer állni pár száz ember elé...most belegondolva de egy evil lady vagyok!
-Szeretlek Hercegnőm.-ébred fel Roy.-Koncert után alkotunk valamit?
-Akkor...akkor...nézek rá szép vércica módjára.-Kicsinálsz?
-Ki, hát!Minden értelemben.-mosolygott.Imádtam azt a mosolyt.Az a fajta volt, mikor tudta, hogy bármi következik,én vállalom, mert fontos nekem.Hát nem egy beképzelt vadbarom?Igen, az, és jól tudja...-Majd megjelenek, mint szoktam.
-Az mindig jó jelenet.-vigyorogtam.

[A karaoke-est]
Volt egy óriási kivetítő, hogy a szöveg jól látsszon mindenkinek. A színpad gondosan felállítva, minden a helyén.Szállingóztak az emberek.
És csodák csodája, Syni bevállalta...tudtam én.Persze csak úgy, ha lekapcsoltattam az erős fényeket, és leülhetett egy székre a színpadon. Á,dehogy neki bőrfotel járt:)! A Warmentől eldalolta a Devil's mistress-t, és szaladt is le, és a nyakamba ugrott.
- Olyan gonosz vagy..Élveztem az éneklést, de ennyi ember előtt azért még én is félek. De most már, hogy így elbántál velem neked is mesélned kell!
-Nem mondhatom el.
-Dehogynem.Kötelező!Ne vágj már ilyen nyugodt fejet, tudom, hogy félsz tőle!
-Ő érzi is...
-Hogy mi van?Mesélj már!Vagy nem tudhatok róla?
-Nem arról van szó.-megfogtam a kezét, hátha bensőségesebb lesz a beszélgetés, és jobban megért. -Ha elmondanám, mi történt, azt hinnéd, ez nekem rossz, és magadat okolnád, hogy biztos máshogy lett volna, ha nem engedsz el...
-Legyen bűntudatom azért, amiről nem tudom, hogy rossz volt?
-ÖÖÖ..mehhh?
-Wtf?De később...ha megbízol bennem, akkor elmondod..vagy valamit vele kapcsolatban?
-Honnét veszed, hogy most nem bízok meg benned?
-Érzem én, nem kell tagadni.-mosolygott.-Bár egy hét után furcsa is lenne.Azért mert sokat lógunk együtt, még nem minden...Csak én nyílok meg idő előtt.
-Nem, nem csak az van, hanem én visszahúzódó vagyok, nehezebben állok hozzá másokhoz, az érzelmekhez meg pláne. Egyáltalán mi az az érzelem?
-Te objektíva!-nevet.
-Te KIS szubjektíva!-vigyorgok.

[A koncert]
Syni az első sorba akart rángatni.
-Légyszi ne menjünk oda,jó?
-De gyere már!Vagy nem ők az abszolút kedvenceid?
-Ja,de...
-Akkor meg?Első sorból nézheted őket, a kedvenceidet, a saját klubodban!
-De nem érted, hogy nem akarom!
-Miért nem?
-Én...kerülöm őket.
-Ismered is őket?Összevesztetek?
-Az nem kifejezés, hogy összevesztünk...-most olyan fejet vágok, mint ez a smiley: -.- ...
Így leültünk egy páholyba, ha már elitek vagyunk, cvö(C_).Ittunk rendesen, be is voltunk picit állva, és a bandából két fatuskónak természetesen ide kellett jönnie hozzánk.
-Áh, Eicca és Paavo.Öröm titeket látni.A túlvilágon persze.
-Így kell minket üdvözölni?
-Nem kell tagadni, hogy csak a pénzemért jöttök.Hisz tőlem nem kaptok semmit.
-Ne is álmodj róla, hogy lerázhatsz minket-mondta Eicca.
-Nem reménykedek ilyesmiben..-a körmömet néztem erőteljesen, de mint más helyeken is, ez itt sem vált be.-Habár de.Léteznek hirtelen meglepetések.
-Nálunk nem.-mondta Paavo.-Kösz az ingyen rekesz Becks-eket.
-Szeretitek, tudom.-megpróbálok mosolyogni, na, eltűntek már?Nem.Kár...De valaki végre feltűnt!Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot...
Syni is felfigyelt a magas, fehér hajú, szürke szemű srácra.
-Ez ki?
-Lothor. Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot.
-Márhogy mi?
-Összefutottunk itt, este.Ő szólógitározik, én meg vokálozok. Egy szám erejéig legalábbis.
Szóval színpadra léptünk, és előadtuk a Norther-től az Always&Nevert. Lothor iszonyatosan jól nyomja a gitáron, én meg hát..tiszta hangom nem nagyon van, de próbáltam harsh vokált imitálni, mint Petri Lindroos, és kicsit úgy is csinálni, mint a Genitorturers énekesnője a Lecher Bitch-ben. Cuki volt, mondhatom. A szám végén lerohantam a színpadról, miközben a közönség fele halálsápadt volt, a másik fele tapsikolt. Lothor utánam.
2 perc múlva egy idős bácsi, és egy fiatal csajszi ránknyit a női mosdóban. Illetve kopog az ajtón.
-Ki van bent?
-Hát én.-nyöszörgöm.
-És mit csinál?
-Vajon mit?-bakter...
-Nem maguk azok a fiatalok a színpadról?
Erre Lothor kinyitja az ajtót. Ő a wc mellett áll. Én a másik oldalon térdelek, a wc-kagyló felett.
-Még mielőtt azt hinné, valami olcsó lotyó vagyok, közlöm, TÉVED!Van otthonom, szobám, ha arra kell valaki, és bírok annyira magammal, hogy ne egy wc-fülkében támadjam le, ami amúgy sem arra való.És amint látja, hánytam! Köszönöm az együtt nem érzést! Ki van rúgva! Maga is ott, igen, maga szőke lány! Ilyen maradiak nálam ne dolgozzanak!
Lothor felsegít. Majdnem összeesem. Először vibrálni kezd a levegő előttem, mint mikor hirtelen kelek ki az ágyból és sötét van...aztán olyan illuminált-fehér az egész, pulzáló fénypontokkal...Jé, egy blazár...
De nem én lépek..valaki cipel..talán Lothor az, mert valami furcsa de nagyon kívánnivaló illatot érzek...meg hogy erős, nem inog meg alattam...puha valamire fektetnek le, talán a páholy...az utolsó, amit látok, Syni arca-sír...Aztán egy fémesszínű tárgy suhan át rajtam...meghaltam...