Szinte már számolni is felesleges, hogy hány film, vers, regény, novella szól arról, milyen ha meghalunk. Mármint nem erőszakosan, hanem természetesen. Mikor kimúlsz. Mikor a lelked elhagyja a tested, pedig tudod, hogy bírt volna még többet. A sok iromány és kitaláció próbálja pontosan leírni, holmi fantázia és tudományos alapra fogva az egészet. Habár pár spiritiszta tényleg tud valamit, de az nem minden. Csak a sok csámcsogni való baromság miatt elnyomja őket a nép.
Én persze nagyon okos vagyok és pontosan le tudom írni nektek milyen érzés is. Á, dehogy. Nem elmondani kell, hanem átélni, de nektek szerencsétek van, várhattok vele... Mert bár hihetetlen érzés, mikor elszakadsz a testedtől, és könnyű lélek leszel, de kapsz egy adag sokkot, hisz azért ez nem mindennapi élmény, elvileg egyszer halunk meg egy élet alatt.
Na, igen, itt jön a képbe(és szövegbe xD), hogy akkor én ha meghalok, akkor sok életem van?Mijááú. Olyasmi. Bérletem van a túlvilágra. Útközben kérjük vigyázzanak, a Halál kisvasúton érkezik.
Roy, vagy újabban Dougles (megdöglesz! :D), nyújtotta a kezét, ahogy a Children of Bodom borítókon szokta. Azért egy-nem úgy nézett ki, mint egy vénember, csontos felépítéssel, és hülye grimasszal, kettő- nem úgy nyújtotta, mint egy idióta, aki azt próbálja beléd sulykolni hogy a túlvilág jó, gyere te is bulizni, hanem mosolygott, lágyan és édesen, mint aki tényleg segíteni akar, és nem górét játszani.
-Szeretlek.-mondtam.
-Gratulálunk, Hercegnőnknek végre sikerült kimondania!
-Pimasz fráter!-adtam neki egy tarkóst, úgyis rég kapott már.Erre visszakézből megcsókol. Ilyenkor az a helyes kifejezés, hogy "dicsak"? Frászt! Az a helyes, hogy...
- Sálálálááá... -nem, nem éneklek, azt csak ő tudja.
-Banzáj?
-Ó, dehogy, vagy megint parmezánsajtot akarsz reszelni a hordós káposztára?
-Aha, az finom!-vigyorog.És még nekem mondják, miket össze nem eszek...
-Evés,ivás,tivornya?
-Most miért vágsz ilyen savanyú képet?Oké, iszunk, aztán munka.
-Menni fog.-vigyorgok. De tényleg, ha együtt dolgozunk az mindig megy, ránk nem érvényes, ami az emberekre..Tudod az, hogy munka a szerelemmel.Nálunk megy.Óhje.
Hogy mit ittunk?Ír whiskeyt-ő berúgott (nem, nem 8 üveg volt..10..vagy 15?Hogy fér annyi bele?Vastagbele, vagy vékonybele? Kész, baszmeg, kész. Vagy angolul: done fuck done xD), én nem, mert a whiskeytől aktív leszek. Jó nekem. Utána elzúgtunk egy autóbaleset helyszínére, és elkísértünk egy nőcit, aki furcsamód totál higgadtan fogadta halálát. Roy szerint azért, mert én is ott voltam. Jobb lennék a kaszás-górénál? Nem hiszem, szóval hízelgő vagy, tarkós!
Említettem már, hány neve van Roynak?Sok.Lista?
-Roy (alapjárat I)
-Ophi/Ophiuchus- ne kíséreld meg minimális görög tudás nélkül kimondani (alapjárat II)
-Dougles
-Angyalkám
-Thanatos
-Sapkás bácsi (édes gyermekkor, üldöz a rém rulez, stb)
-Csontideszka
-kisKaszásom (pedig tényleg magasabb nálam, van vagy 180 cm :D)
Dalszöveg nincs.mert instrumentális
Zene
Ha még eszébe jut ennek a lökött írónak, akinek az eszét elvitte az Őrangyala meg a szerelem, akkor nem úszod meg, leírja...
Féktelenül idióta sztori egy idegbeteg elmétől. Jobbulást. Szedjetek Eleniumot arzénnal keverve!
2010. február 21., vasárnap
2010. február 17., szerda
És te is csillagokat látsz...
Szombat.Nem kell korán kelni.Hát nem csodálatos?Igazság szerint most Ankh-Morpork folyópartján fekszek a homokban, Angyalkám karjaiban (jó, hogy szét nem nyomom azt az izmos vállát), és élvezem a napfelkeltét. Ő mélyen alszik.
Ma is akarok menni valahova.Hiába vagyok lusta, szeretek érdekes helyekre menni.Mondjuk a klubomba, ahol karaoke-est lesz meg utána koncert...Apocalyptica koncert:P!Sokan nem sejtik, hogy jóban vagyok-voltam velük. Szerintem ne tudják meg, mi volt az ára, hogy megismerjem őket.Elég annyi, hogy szívesen járnak ide koncertezni, bár annyi tiszteletdíjért én is eljárnék...
Közben Synit is ellopattam Rheával, gondolom megismerte a halottas kocsit xD, de tudom, hogy ez az este tetszeni fog neki, mert karaoke, hátha kimer állni pár száz ember elé...most belegondolva de egy evil lady vagyok!
-Szeretlek Hercegnőm.-ébred fel Roy.-Koncert után alkotunk valamit?
-Akkor...akkor...nézek rá szép vércica módjára.-Kicsinálsz?
-Ki, hát!Minden értelemben.-mosolygott.Imádtam azt a mosolyt.Az a fajta volt, mikor tudta, hogy bármi következik,én vállalom, mert fontos nekem.Hát nem egy beképzelt vadbarom?Igen, az, és jól tudja...-Majd megjelenek, mint szoktam.
-Az mindig jó jelenet.-vigyorogtam.
[A karaoke-est]
Volt egy óriási kivetítő, hogy a szöveg jól látsszon mindenkinek. A színpad gondosan felállítva, minden a helyén.Szállingóztak az emberek.
És csodák csodája, Syni bevállalta...tudtam én.Persze csak úgy, ha lekapcsoltattam az erős fényeket, és leülhetett egy székre a színpadon. Á,dehogy neki bőrfotel járt:)! A Warmentől eldalolta a Devil's mistress-t, és szaladt is le, és a nyakamba ugrott.
- Olyan gonosz vagy..Élveztem az éneklést, de ennyi ember előtt azért még én is félek. De most már, hogy így elbántál velem neked is mesélned kell!
-Nem mondhatom el.
-Dehogynem.Kötelező!Ne vágj már ilyen nyugodt fejet, tudom, hogy félsz tőle!
-Ő érzi is...
-Hogy mi van?Mesélj már!Vagy nem tudhatok róla?
-Nem arról van szó.-megfogtam a kezét, hátha bensőségesebb lesz a beszélgetés, és jobban megért. -Ha elmondanám, mi történt, azt hinnéd, ez nekem rossz, és magadat okolnád, hogy biztos máshogy lett volna, ha nem engedsz el...
-Legyen bűntudatom azért, amiről nem tudom, hogy rossz volt?
-ÖÖÖ..mehhh?
-Wtf?De később...ha megbízol bennem, akkor elmondod..vagy valamit vele kapcsolatban?
-Honnét veszed, hogy most nem bízok meg benned?
-Érzem én, nem kell tagadni.-mosolygott.-Bár egy hét után furcsa is lenne.Azért mert sokat lógunk együtt, még nem minden...Csak én nyílok meg idő előtt.
-Nem, nem csak az van, hanem én visszahúzódó vagyok, nehezebben állok hozzá másokhoz, az érzelmekhez meg pláne. Egyáltalán mi az az érzelem?
-Te objektíva!-nevet.
-Te KIS szubjektíva!-vigyorgok.
[A koncert]
Syni az első sorba akart rángatni.
-Légyszi ne menjünk oda,jó?
-De gyere már!Vagy nem ők az abszolút kedvenceid?
-Ja,de...
-Akkor meg?Első sorból nézheted őket, a kedvenceidet, a saját klubodban!
-De nem érted, hogy nem akarom!
-Miért nem?
-Én...kerülöm őket.
-Ismered is őket?Összevesztetek?
-Az nem kifejezés, hogy összevesztünk...-most olyan fejet vágok, mint ez a smiley: -.- ...
Így leültünk egy páholyba, ha már elitek vagyunk, cvö(C_).Ittunk rendesen, be is voltunk picit állva, és a bandából két fatuskónak természetesen ide kellett jönnie hozzánk.
-Áh, Eicca és Paavo.Öröm titeket látni.A túlvilágon persze.
-Így kell minket üdvözölni?
-Nem kell tagadni, hogy csak a pénzemért jöttök.Hisz tőlem nem kaptok semmit.
-Ne is álmodj róla, hogy lerázhatsz minket-mondta Eicca.
-Nem reménykedek ilyesmiben..-a körmömet néztem erőteljesen, de mint más helyeken is, ez itt sem vált be.-Habár de.Léteznek hirtelen meglepetések.
-Nálunk nem.-mondta Paavo.-Kösz az ingyen rekesz Becks-eket.
-Szeretitek, tudom.-megpróbálok mosolyogni, na, eltűntek már?Nem.Kár...De valaki végre feltűnt!Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot...
Syni is felfigyelt a magas, fehér hajú, szürke szemű srácra.
-Ez ki?
-Lothor. Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot.
-Márhogy mi?
-Összefutottunk itt, este.Ő szólógitározik, én meg vokálozok. Egy szám erejéig legalábbis.
Szóval színpadra léptünk, és előadtuk a Norther-től az Always&Nevert. Lothor iszonyatosan jól nyomja a gitáron, én meg hát..tiszta hangom nem nagyon van, de próbáltam harsh vokált imitálni, mint Petri Lindroos, és kicsit úgy is csinálni, mint a Genitorturers énekesnője a Lecher Bitch-ben. Cuki volt, mondhatom. A szám végén lerohantam a színpadról, miközben a közönség fele halálsápadt volt, a másik fele tapsikolt. Lothor utánam.
2 perc múlva egy idős bácsi, és egy fiatal csajszi ránknyit a női mosdóban. Illetve kopog az ajtón.
-Ki van bent?
-Hát én.-nyöszörgöm.
-És mit csinál?
-Vajon mit?-bakter...
-Nem maguk azok a fiatalok a színpadról?
Erre Lothor kinyitja az ajtót. Ő a wc mellett áll. Én a másik oldalon térdelek, a wc-kagyló felett.
-Még mielőtt azt hinné, valami olcsó lotyó vagyok, közlöm, TÉVED!Van otthonom, szobám, ha arra kell valaki, és bírok annyira magammal, hogy ne egy wc-fülkében támadjam le, ami amúgy sem arra való.És amint látja, hánytam! Köszönöm az együtt nem érzést! Ki van rúgva! Maga is ott, igen, maga szőke lány! Ilyen maradiak nálam ne dolgozzanak!
Lothor felsegít. Majdnem összeesem. Először vibrálni kezd a levegő előttem, mint mikor hirtelen kelek ki az ágyból és sötét van...aztán olyan illuminált-fehér az egész, pulzáló fénypontokkal...Jé, egy blazár...
De nem én lépek..valaki cipel..talán Lothor az, mert valami furcsa de nagyon kívánnivaló illatot érzek...meg hogy erős, nem inog meg alattam...puha valamire fektetnek le, talán a páholy...az utolsó, amit látok, Syni arca-sír...Aztán egy fémesszínű tárgy suhan át rajtam...meghaltam...
Ma is akarok menni valahova.Hiába vagyok lusta, szeretek érdekes helyekre menni.Mondjuk a klubomba, ahol karaoke-est lesz meg utána koncert...Apocalyptica koncert:P!Sokan nem sejtik, hogy jóban vagyok-voltam velük. Szerintem ne tudják meg, mi volt az ára, hogy megismerjem őket.Elég annyi, hogy szívesen járnak ide koncertezni, bár annyi tiszteletdíjért én is eljárnék...
Közben Synit is ellopattam Rheával, gondolom megismerte a halottas kocsit xD, de tudom, hogy ez az este tetszeni fog neki, mert karaoke, hátha kimer állni pár száz ember elé...most belegondolva de egy evil lady vagyok!
-Szeretlek Hercegnőm.-ébred fel Roy.-Koncert után alkotunk valamit?
-Akkor...akkor...nézek rá szép vércica módjára.-Kicsinálsz?
-Ki, hát!Minden értelemben.-mosolygott.Imádtam azt a mosolyt.Az a fajta volt, mikor tudta, hogy bármi következik,én vállalom, mert fontos nekem.Hát nem egy beképzelt vadbarom?Igen, az, és jól tudja...-Majd megjelenek, mint szoktam.
-Az mindig jó jelenet.-vigyorogtam.
[A karaoke-est]
Volt egy óriási kivetítő, hogy a szöveg jól látsszon mindenkinek. A színpad gondosan felállítva, minden a helyén.Szállingóztak az emberek.
És csodák csodája, Syni bevállalta...tudtam én.Persze csak úgy, ha lekapcsoltattam az erős fényeket, és leülhetett egy székre a színpadon. Á,dehogy neki bőrfotel járt:)! A Warmentől eldalolta a Devil's mistress-t, és szaladt is le, és a nyakamba ugrott.
- Olyan gonosz vagy..Élveztem az éneklést, de ennyi ember előtt azért még én is félek. De most már, hogy így elbántál velem neked is mesélned kell!
-Nem mondhatom el.
-Dehogynem.Kötelező!Ne vágj már ilyen nyugodt fejet, tudom, hogy félsz tőle!
-Ő érzi is...
-Hogy mi van?Mesélj már!Vagy nem tudhatok róla?
-Nem arról van szó.-megfogtam a kezét, hátha bensőségesebb lesz a beszélgetés, és jobban megért. -Ha elmondanám, mi történt, azt hinnéd, ez nekem rossz, és magadat okolnád, hogy biztos máshogy lett volna, ha nem engedsz el...
-Legyen bűntudatom azért, amiről nem tudom, hogy rossz volt?
-ÖÖÖ..mehhh?
-Wtf?De később...ha megbízol bennem, akkor elmondod..vagy valamit vele kapcsolatban?
-Honnét veszed, hogy most nem bízok meg benned?
-Érzem én, nem kell tagadni.-mosolygott.-Bár egy hét után furcsa is lenne.Azért mert sokat lógunk együtt, még nem minden...Csak én nyílok meg idő előtt.
-Nem, nem csak az van, hanem én visszahúzódó vagyok, nehezebben állok hozzá másokhoz, az érzelmekhez meg pláne. Egyáltalán mi az az érzelem?
-Te objektíva!-nevet.
-Te KIS szubjektíva!-vigyorgok.
[A koncert]
Syni az első sorba akart rángatni.
-Légyszi ne menjünk oda,jó?
-De gyere már!Vagy nem ők az abszolút kedvenceid?
-Ja,de...
-Akkor meg?Első sorból nézheted őket, a kedvenceidet, a saját klubodban!
-De nem érted, hogy nem akarom!
-Miért nem?
-Én...kerülöm őket.
-Ismered is őket?Összevesztetek?
-Az nem kifejezés, hogy összevesztünk...-most olyan fejet vágok, mint ez a smiley: -.- ...
Így leültünk egy páholyba, ha már elitek vagyunk, cvö(C_).Ittunk rendesen, be is voltunk picit állva, és a bandából két fatuskónak természetesen ide kellett jönnie hozzánk.
-Áh, Eicca és Paavo.Öröm titeket látni.A túlvilágon persze.
-Így kell minket üdvözölni?
-Nem kell tagadni, hogy csak a pénzemért jöttök.Hisz tőlem nem kaptok semmit.
-Ne is álmodj róla, hogy lerázhatsz minket-mondta Eicca.
-Nem reménykedek ilyesmiben..-a körmömet néztem erőteljesen, de mint más helyeken is, ez itt sem vált be.-Habár de.Léteznek hirtelen meglepetések.
-Nálunk nem.-mondta Paavo.-Kösz az ingyen rekesz Becks-eket.
-Szeretitek, tudom.-megpróbálok mosolyogni, na, eltűntek már?Nem.Kár...De valaki végre feltűnt!Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot...
Syni is felfigyelt a magas, fehér hajú, szürke szemű srácra.
-Ez ki?
-Lothor. Megbeszéltem vele, hogy előadunk egy számot.
-Márhogy mi?
-Összefutottunk itt, este.Ő szólógitározik, én meg vokálozok. Egy szám erejéig legalábbis.
Szóval színpadra léptünk, és előadtuk a Norther-től az Always&Nevert. Lothor iszonyatosan jól nyomja a gitáron, én meg hát..tiszta hangom nem nagyon van, de próbáltam harsh vokált imitálni, mint Petri Lindroos, és kicsit úgy is csinálni, mint a Genitorturers énekesnője a Lecher Bitch-ben. Cuki volt, mondhatom. A szám végén lerohantam a színpadról, miközben a közönség fele halálsápadt volt, a másik fele tapsikolt. Lothor utánam.
2 perc múlva egy idős bácsi, és egy fiatal csajszi ránknyit a női mosdóban. Illetve kopog az ajtón.
-Ki van bent?
-Hát én.-nyöszörgöm.
-És mit csinál?
-Vajon mit?-bakter...
-Nem maguk azok a fiatalok a színpadról?
Erre Lothor kinyitja az ajtót. Ő a wc mellett áll. Én a másik oldalon térdelek, a wc-kagyló felett.
-Még mielőtt azt hinné, valami olcsó lotyó vagyok, közlöm, TÉVED!Van otthonom, szobám, ha arra kell valaki, és bírok annyira magammal, hogy ne egy wc-fülkében támadjam le, ami amúgy sem arra való.És amint látja, hánytam! Köszönöm az együtt nem érzést! Ki van rúgva! Maga is ott, igen, maga szőke lány! Ilyen maradiak nálam ne dolgozzanak!
Lothor felsegít. Majdnem összeesem. Először vibrálni kezd a levegő előttem, mint mikor hirtelen kelek ki az ágyból és sötét van...aztán olyan illuminált-fehér az egész, pulzáló fénypontokkal...Jé, egy blazár...
De nem én lépek..valaki cipel..talán Lothor az, mert valami furcsa de nagyon kívánnivaló illatot érzek...meg hogy erős, nem inog meg alattam...puha valamire fektetnek le, talán a páholy...az utolsó, amit látok, Syni arca-sír...Aztán egy fémesszínű tárgy suhan át rajtam...meghaltam...
Címkék:
fatuskók,
Folyópart,
karaoke,
rosszullét
2010. február 14., vasárnap
Csütörtök délután. Próbálok észrevétlen a szobámba jutni, hátha senki nem lát meg. De Phoebe persze észrevett.
-Sheila, hol a...
- Psszt! Halkabban, nem akarom...
És természetesen anya is előjött a konyhából, egy tányért törölt, és le is ejtette, mikor meglátott.
- Te...vérzel.
- Na és?
- Mi az, hogy na és?-Phoebe megfogja a karomat, biztos segíteni akar.Á, nem.
Apa is megjelent. Remek. Előveszem azt a bizonyos nézésemet.
-Szerintem most hagyjuk.
-Hagyjuk?Fertőződjenek el a sebei vagy vérezzen el?-akad ki anya.
-NINCS!-kiáltom el magam, és felrohanok a szobába, de úgy, hogy nem érnek utol. Király.
És péntek reggelig meg sem jelenek. Akkor is lopakodok ki a házból, inkább busszal megyek. És egy csoffadt krumplifejű fickó nekem dől állandóan. Pedig mi van rajtam? Kapucnis pulcsi(pedig délután meleg lesz, de ez félig nááájlon, úgyhogy oké, egy kis top, ami ugye nem látszik a pulcsitól, és egy hosszú farmer. Meg tornacipő. És ez neki tetszik? Biztos azért, mert szőke vagyok, de a szemét mindig a hátamnak dől, és még mindig fájnak a sebeim. Rá is szóltam úgy 3-4 perc után:
-Azt a mindenit és semmijét, próbáljon meg viselkedni, mert az agyamra sem megy, ha tovább simulgat hozzám maga pofátlanul idióta!
Kicsit arrébb húzódik, és vigyorog. Eközben valaki megfogja a lapockámat, de pont úgy, hogy ambivalens legyen. Még jó, hogy nem látja a képemet. Megfordulok, és ráordítanék, hogy húzzon a tyúkja beleibe (cuki vagyok, sokat nem aludtam, na...), de..de..Meglátom és totál lehidalok. -Baj van, hölgyem? -szemügyre veszem. Totál lehidalok, épül a Pofám-Leszakad-Híd. Fehér haja van, az a fajta, ami a létező legvilágosabb szőke, de NEM ősz. Kieresztett, HOSSZÚ fehér haj. Magas, nem az a tipikus trendi srác, hanem sajátos stílusú. Széles vállú, de nem izmos. És az arca.. gyönyörű! És a szemei..szürkék...Ha politeista lennék azt mondanám, isten.
- Hölgyet keres?Rossz helyen jár!
-Igazság szerint a mai világban a legcsodásabb hölgyek ronda ruhákba rejtik bájaikat.
-Közöd?
-Talán...
-HE?
-Most mi van?
-Értelem az látom nincs...na csá. -tisztára mint egy idióta kiscsaj, úgy beszélek, és le is szállok, mert itt a suli. Visszanézek, és látom, hogy az ó-de-jó-csávó figyel.Az a tekintet pedig...á, nem...nem szabad...
És ahogy elzúzok, pont Sinikkába botlok beléje, de nem mutatja jelét annak, hogy fájna.
-Énén..-kezdem.
-Dehogyis, één!-mondja.
-De te nem is!
-De bizony. Pont hogy én.
-Mikor?
-Hát hogy...á, nem tudom mi történ velem...Rád kellett volna figyeljek.
- És én meg?Ott hagytalak, egyedül!Na jó, nem teljesen egyedül, de ez szemét dolog volt.
-Én meg hagytalak lelépni.Tök béna voltam...
- Nem is!
-De, mert úgy elvonta a figyelmem Janne, pedig alapesetben, ha csávóval vagyok, biztos elbúcsúztam volna, de ez...Elvette az eszem.-lehajtja a fejét, hót cukkermanóm!
-Nekem kellett volna odamennem, de látva a reakcióidat...
-De Sheila, épp ez az!-néz fel, könnyes a szeme.-Én még sosem voltam így!Mintha nem is én lennék!Mintha függnék tőle!
-Sini..ez..opsz...-elhúzom a számat, de csak pár miliméterrel sikerül.
-MIVAN???
-Először is értem így ne sirass már!
-De..törődsz velem...Otthon tíz év alatt nem kaptam annyit mint tőled ez alatt a pár nap alatt...
-Ööö...ja.De Janne akkor sem ember!
-Mehh?
Bevágok egy pofát..az nem lehet..Mindegy,majd kiderül.-Emberi alakja van, de van képessége, úgy. Tudod, hatalmas.Hatalommal rendelkezik.Tegnap például a te elméddel rendelkezett.
-Azt hogy?
-Na igen, az áldozatok nem veszik először észre...Szinte már az első percben elvonta a figyelmed, és aztán az egész még intenzívebb lett. Ezért nem figyeltél rám, csak rá. Még jó, hogy egy integetésre futotta. A hatása alatt voltál, felfogtad?
-Szemét!Oké, hogy jó pasi, de ilyet velem még egyszer ne csináljon!
-Igen, és ezt hogy szeretnéd megakadályozni?
-Fogalmam sincs...-kétségbeesett fejjel néz rám.
-Mondtam, a cukkermanó fejed mindenbe belevisz...Szóval én se vagyok az ember...
-Tudom, az anyád boszorkány.
-Mi?Ja, nem úgy...Csak nevel. De vannak képességeim.
-Te mindent megoldasz?
-Mindent azért nem, de...
Nekiálltam segíteni. Öntöttem bele erőt. Aminek segítségével a Janne gyerek már nem lesz olyan hű-de-jó.
Hazafele meglátom anya kocsiját.Ja, egyébként ma voltam suliban.Kibírtam az öt órát.Ötször negyvenöt percet, érted?Nos, mielőtt hazajutnék épp bőrrel, Sinikka rákezdi.
-Eltűnnél úgy, hogy el se mondod, mi van veled?
-Nem említésre méltó...
-Tudod kinek mondd ezt!Láttam a csávóka, bocs, szexuális férfi fejét, meg a tied is!Tudni akarom!
-Szerintem ne akard tudni.
-Miért ne?Megvert a szemét?Majd én...
-Egy.Kettő.Három.NYUGSZIK. -egy mosollyal eltűntem a kocsiban, és integettem örömömben, hogy nem kell bevallanom semmit...
-Sheila, hol a...
- Psszt! Halkabban, nem akarom...
És természetesen anya is előjött a konyhából, egy tányért törölt, és le is ejtette, mikor meglátott.
- Te...vérzel.
- Na és?
- Mi az, hogy na és?-Phoebe megfogja a karomat, biztos segíteni akar.Á, nem.
Apa is megjelent. Remek. Előveszem azt a bizonyos nézésemet.
-Szerintem most hagyjuk.
-Hagyjuk?Fertőződjenek el a sebei vagy vérezzen el?-akad ki anya.
-NINCS!-kiáltom el magam, és felrohanok a szobába, de úgy, hogy nem érnek utol. Király.
És péntek reggelig meg sem jelenek. Akkor is lopakodok ki a házból, inkább busszal megyek. És egy csoffadt krumplifejű fickó nekem dől állandóan. Pedig mi van rajtam? Kapucnis pulcsi(pedig délután meleg lesz, de ez félig nááájlon, úgyhogy oké, egy kis top, ami ugye nem látszik a pulcsitól, és egy hosszú farmer. Meg tornacipő. És ez neki tetszik? Biztos azért, mert szőke vagyok, de a szemét mindig a hátamnak dől, és még mindig fájnak a sebeim. Rá is szóltam úgy 3-4 perc után:
-Azt a mindenit és semmijét, próbáljon meg viselkedni, mert az agyamra sem megy, ha tovább simulgat hozzám maga pofátlanul idióta!
Kicsit arrébb húzódik, és vigyorog. Eközben valaki megfogja a lapockámat, de pont úgy, hogy ambivalens legyen. Még jó, hogy nem látja a képemet. Megfordulok, és ráordítanék, hogy húzzon a tyúkja beleibe (cuki vagyok, sokat nem aludtam, na...), de..de..Meglátom és totál lehidalok. -Baj van, hölgyem? -szemügyre veszem. Totál lehidalok, épül a Pofám-Leszakad-Híd. Fehér haja van, az a fajta, ami a létező legvilágosabb szőke, de NEM ősz. Kieresztett, HOSSZÚ fehér haj. Magas, nem az a tipikus trendi srác, hanem sajátos stílusú. Széles vállú, de nem izmos. És az arca.. gyönyörű! És a szemei..szürkék...Ha politeista lennék azt mondanám, isten.
- Hölgyet keres?Rossz helyen jár!
-Igazság szerint a mai világban a legcsodásabb hölgyek ronda ruhákba rejtik bájaikat.
-Közöd?
-Talán...
-HE?
-Most mi van?
-Értelem az látom nincs...na csá. -tisztára mint egy idióta kiscsaj, úgy beszélek, és le is szállok, mert itt a suli. Visszanézek, és látom, hogy az ó-de-jó-csávó figyel.Az a tekintet pedig...á, nem...nem szabad...
És ahogy elzúzok, pont Sinikkába botlok beléje, de nem mutatja jelét annak, hogy fájna.
-Énén..-kezdem.
-Dehogyis, één!-mondja.
-De te nem is!
-De bizony. Pont hogy én.
-Mikor?
-Hát hogy...á, nem tudom mi történ velem...Rád kellett volna figyeljek.
- És én meg?Ott hagytalak, egyedül!Na jó, nem teljesen egyedül, de ez szemét dolog volt.
-Én meg hagytalak lelépni.Tök béna voltam...
- Nem is!
-De, mert úgy elvonta a figyelmem Janne, pedig alapesetben, ha csávóval vagyok, biztos elbúcsúztam volna, de ez...Elvette az eszem.-lehajtja a fejét, hót cukkermanóm!
-Nekem kellett volna odamennem, de látva a reakcióidat...
-De Sheila, épp ez az!-néz fel, könnyes a szeme.-Én még sosem voltam így!Mintha nem is én lennék!Mintha függnék tőle!
-Sini..ez..opsz...-elhúzom a számat, de csak pár miliméterrel sikerül.
-MIVAN???
-Először is értem így ne sirass már!
-De..törődsz velem...Otthon tíz év alatt nem kaptam annyit mint tőled ez alatt a pár nap alatt...
-Ööö...ja.De Janne akkor sem ember!
-Mehh?
Bevágok egy pofát..az nem lehet..Mindegy,majd kiderül.-Emberi alakja van, de van képessége, úgy. Tudod, hatalmas.Hatalommal rendelkezik.Tegnap például a te elméddel rendelkezett.
-Azt hogy?
-Na igen, az áldozatok nem veszik először észre...Szinte már az első percben elvonta a figyelmed, és aztán az egész még intenzívebb lett. Ezért nem figyeltél rám, csak rá. Még jó, hogy egy integetésre futotta. A hatása alatt voltál, felfogtad?
-Szemét!Oké, hogy jó pasi, de ilyet velem még egyszer ne csináljon!
-Igen, és ezt hogy szeretnéd megakadályozni?
-Fogalmam sincs...-kétségbeesett fejjel néz rám.
-Mondtam, a cukkermanó fejed mindenbe belevisz...Szóval én se vagyok az ember...
-Tudom, az anyád boszorkány.
-Mi?Ja, nem úgy...Csak nevel. De vannak képességeim.
-Te mindent megoldasz?
-Mindent azért nem, de...
Nekiálltam segíteni. Öntöttem bele erőt. Aminek segítségével a Janne gyerek már nem lesz olyan hű-de-jó.
Hazafele meglátom anya kocsiját.Ja, egyébként ma voltam suliban.Kibírtam az öt órát.Ötször negyvenöt percet, érted?Nos, mielőtt hazajutnék épp bőrrel, Sinikka rákezdi.
-Eltűnnél úgy, hogy el se mondod, mi van veled?
-Nem említésre méltó...
-Tudod kinek mondd ezt!Láttam a csávóka, bocs, szexuális férfi fejét, meg a tied is!Tudni akarom!
-Szerintem ne akard tudni.
-Miért ne?Megvert a szemét?Majd én...
-Egy.Kettő.Három.NYUGSZIK. -egy mosollyal eltűntem a kocsiban, és integettem örömömben, hogy nem kell bevallanom semmit...
Zeneajánló
Próbálom összeállítani hogy sokaknak tetsszen, bár csak Isten tudja (nem, nem Alexi Laiho, az a Húristen.), ki látja még a kisdrágámon kívül (aki nem, még véletlenül se a pasim).
Póni azt mondta ez szájbergóót xD
Bllööö, van aki értékeli a botrányt!
Templomi zene ala Janne gyerek :D:D
Roy a kezdet xF befáj a nevük erőteljesen xDééé
Póni azt mondta ez szájbergóót xD
Bllööö, van aki értékeli a botrányt!
Templomi zene ala Janne gyerek :D:D
Roy a kezdet xF befáj a nevük erőteljesen xDééé
2010. február 1., hétfő
Altered State of Consciousness
Eldöntöttem. Ma nem megyek suliba. Csütörtök van, ha jó még az időérzékem. Nagyon homályosat álmodtam. Arra még emlékszem, hogy csupa hó volt minden, én meg bujkáltam...
Anyának kikötöttem, hogy nem kérek szendvicset, veszek magamnak valamit.
Sinikkát elkaptam suli előtt, és előadtam neki, hogy beszabadulunk egy bárba, és ott tartózkodunk míg időnk le nem jár.
-De akkor a tanárok se szólnak semmit, ugye?
-Sőt, a takarítók se. Az osztálytársak meg főleg.
- És mi a bár neve?
-Stílusosan HaBár. Jobb nevet még nem találtam neki...
-Te találtad ki a nevet?-végigmér, mintha még nem is látott volna. Már megint mi van?
- Majd idővel ezt is megtudod. Lehet rendelni kaját, italt, de úgyis én állok mindent.
- Felőlem. Fogyjon a te pénzed!-vigyorogja el magát, aztán elképed, mikor egy halottaskocsit pillant meg felénk jönni. -Ki halt meg?Vagy kiért jöttek?
-Hihi, értünk jött. Nem halt meg senki. Csak valahogy el kell jutnunk a bárba, ami nincs közel. A sofőr a lelki társam, Rhea.
Sini megpillantja a fekete hajú sötét ruhákba öltözött egyént, dob egy mosolyt, és így szól: -Indulhatunk?
Fél óra se volt az út. A HaBár hangulatos, tágas hely volt, magába foglalta a viktoriánus, goth, cyber, metal és punk elememet, csakhogy sokaknak tetsszen. Én két csokis croissant-ot reggeliztem, kakaóval és citromos Gösserrel. Sini maradt a téli szalámis paprikás zsöminél és narancslénél. Kifeküdtünk, mert elit páholyunk volt- bőrkanapé szerűség, félkör alakban:).
És csodák csodája, vagy a végzet, a Janne nevű és fejű gyerek befordult a bárba. Az ÉN báramba, érted. Szerencsére- vagy mondom, a végzet-, Sinit stírölte, a csaj meg tökre kiakadt, hogy mit nézi már úgy.
- Még mindig néz. Még mindig! De miért?
Totál nyugalommal válaszolok. Lehet azért, mert az új fűzőmben feszítek. -Menj oda és kérdezd meg.
Zavarodott fejjel néz rám. -De... nem merem.
- Tetszik?
-Dehogy!
- Akkor mernéd. Tetszik.
- Nem!
- Akkor menj oda.
Odamegy. Hát ezt a makacs nőt! Egyre jobban kedvelem...Baráti értelemben.Mosolyogva beszélgetnek, miközben én előveszem a képet. Eredetileg én voltam rajta. Képszerkesztővel próbálgattam átformálni. Az egyik ilyen szerkesztés eredménye sokkoló volt számomra. Fekete-fehér kép. Én vagyok rajta. De a szemeim az övék.
Mit vétettem? Vagy együtt tettük?Vajon meg tudtam volna akadályozni?Leállhattam volna időben? Már mindegy. Úgysem lehet segíteni. Ezen még a múltba-megyek-és-átírom-a-történteket dolog se segítene. Ahogy elmélázva nézem a képünket (ez viccesnek kellene, hogy hangozzék, de sajna nem az), leül mellém valaki. Először azt gondoltam, biztos Sini, de rajta szoknya volt...és nem férfi. Fölnézek.
És nézek tovább.Azért mert rágondolok, feltétlenül meg kell jelennie? Akkor egész nap velem lehetne..Á, azt nem.
-Miért nem?
-Elég vagy nekem így is, nem kell, hogy jobban terrorizálj.
-Szép kép.Megkaphatom?
-Számítana, ha nemet mondanék?
-Nem.De szépen mutat a szobámban.
-Neked van olyan?
-Majd lesz...-puszit nyom az arcomra.-De ez a fűző...-ezt a vigyort hogy írjam le?Gonosz és perverz?Vagy gyanús de kívánatos?Ehh!-Továbbcsináljuk?
-Ez be van fejezve.
-Biztos vagy benne?
-Sini, figy már...
Int nekem, hogy most nem, meg mutogatja, hogy majd telón elérem. Felőlem...Baja nem lesz.Csak nekem. Kezemet megfogja a szexi pszichopatám, és kivezet a helységből...Ki, a szabadba. A mi szabadunkba...
Dalszöveg -angol,de ütős
Zene
Huhh..szegény író-néninek volt egy látás-hallucinációja közben...ez a formája.Szív, sűrít, kombinál, kiírja...xD A kövi blog az zeneajánló lesz:)
-
Anyának kikötöttem, hogy nem kérek szendvicset, veszek magamnak valamit.
Sinikkát elkaptam suli előtt, és előadtam neki, hogy beszabadulunk egy bárba, és ott tartózkodunk míg időnk le nem jár.
-De akkor a tanárok se szólnak semmit, ugye?
-Sőt, a takarítók se. Az osztálytársak meg főleg.
- És mi a bár neve?
-Stílusosan HaBár. Jobb nevet még nem találtam neki...
-Te találtad ki a nevet?-végigmér, mintha még nem is látott volna. Már megint mi van?
- Majd idővel ezt is megtudod. Lehet rendelni kaját, italt, de úgyis én állok mindent.
- Felőlem. Fogyjon a te pénzed!-vigyorogja el magát, aztán elképed, mikor egy halottaskocsit pillant meg felénk jönni. -Ki halt meg?Vagy kiért jöttek?
-Hihi, értünk jött. Nem halt meg senki. Csak valahogy el kell jutnunk a bárba, ami nincs közel. A sofőr a lelki társam, Rhea.
Sini megpillantja a fekete hajú sötét ruhákba öltözött egyént, dob egy mosolyt, és így szól: -Indulhatunk?
Fél óra se volt az út. A HaBár hangulatos, tágas hely volt, magába foglalta a viktoriánus, goth, cyber, metal és punk elememet, csakhogy sokaknak tetsszen. Én két csokis croissant-ot reggeliztem, kakaóval és citromos Gösserrel. Sini maradt a téli szalámis paprikás zsöminél és narancslénél. Kifeküdtünk, mert elit páholyunk volt- bőrkanapé szerűség, félkör alakban:).
És csodák csodája, vagy a végzet, a Janne nevű és fejű gyerek befordult a bárba. Az ÉN báramba, érted. Szerencsére- vagy mondom, a végzet-, Sinit stírölte, a csaj meg tökre kiakadt, hogy mit nézi már úgy.
- Még mindig néz. Még mindig! De miért?
Totál nyugalommal válaszolok. Lehet azért, mert az új fűzőmben feszítek. -Menj oda és kérdezd meg.
Zavarodott fejjel néz rám. -De... nem merem.
- Tetszik?
-Dehogy!
- Akkor mernéd. Tetszik.
- Nem!
- Akkor menj oda.
Odamegy. Hát ezt a makacs nőt! Egyre jobban kedvelem...Baráti értelemben.Mosolyogva beszélgetnek, miközben én előveszem a képet. Eredetileg én voltam rajta. Képszerkesztővel próbálgattam átformálni. Az egyik ilyen szerkesztés eredménye sokkoló volt számomra. Fekete-fehér kép. Én vagyok rajta. De a szemeim az övék.
Mit vétettem? Vagy együtt tettük?Vajon meg tudtam volna akadályozni?Leállhattam volna időben? Már mindegy. Úgysem lehet segíteni. Ezen még a múltba-megyek-és-átírom-a-történteket dolog se segítene. Ahogy elmélázva nézem a képünket (ez viccesnek kellene, hogy hangozzék, de sajna nem az), leül mellém valaki. Először azt gondoltam, biztos Sini, de rajta szoknya volt...és nem férfi. Fölnézek.
És nézek tovább.Azért mert rágondolok, feltétlenül meg kell jelennie? Akkor egész nap velem lehetne..Á, azt nem.
-Miért nem?
-Elég vagy nekem így is, nem kell, hogy jobban terrorizálj.
-Szép kép.Megkaphatom?
-Számítana, ha nemet mondanék?
-Nem.De szépen mutat a szobámban.
-Neked van olyan?
-Majd lesz...-puszit nyom az arcomra.-De ez a fűző...-ezt a vigyort hogy írjam le?Gonosz és perverz?Vagy gyanús de kívánatos?Ehh!-Továbbcsináljuk?
-Ez be van fejezve.
-Biztos vagy benne?
-Sini, figy már...
Int nekem, hogy most nem, meg mutogatja, hogy majd telón elérem. Felőlem...Baja nem lesz.Csak nekem. Kezemet megfogja a szexi pszichopatám, és kivezet a helységből...Ki, a szabadba. A mi szabadunkba...
Dalszöveg -angol,de ütős
Zene
Huhh..szegény író-néninek volt egy látás-hallucinációja közben...ez a formája.Szív, sűrít, kombinál, kiírja...xD A kövi blog az zeneajánló lesz:)
-
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)