Gondoltam, egymagamban leszek, de nem úsztam me. Megjelent ugyanis Rhea -a végére már, és Angel. Kívülálló azt hihetné, hogy az ikertestvérem. Nos, a szeretteim tudják, ő csak pár éve létezik, s inkább másodénem, dehát na. Az elején rendkívül szemtelen volt, azután rájött, érzelmes "rinyálással" jobban lehet rám hatni, mert hát gondoljak már végre magamra.
Miért, eddig nem ezr csináltam? Szerintem extra önző vagyok.
Kezdjük azzal, hogy a fogadott családommal sosem törődtem igazán. Kisgyerekként még oké- hálás voltam, hogy szó nélkül magukhoz vettek, és mindent megadtak, beleértve azt is, hogy szabadon felszólalhattam, és cselekedhettem. de utána, felnőttkorom hajnalán otthagytam őket, s csak néha-néha jutottam el odáig, hogy találkozzam velük...
- Minden gyerek felnő egyszer. -közli Rhea. Fekete haja megcsillan az éjben. Ácsi, mióta van sötét? Igaz, ha sokat gondolkozok, repül az idő... Asszem.
- Na és a csávók? Ordít rólam, hogy nem akarom elkötelezni magam. A komoly kapcsolatot rühellem, mintha nyűg lenne a hátamonaz egész. Igaz, sokszor csak egy szerető kell, hisz az érzelmek nem az én világom, de akkor is kihasználom őket! Ugranak az első szavamra, megtesznek értem mindent, én cserébe semmit nem adok...
- Kivéve, hogy nagyon jó szerető vagy. -mondta Angel. -Sőt! Egyébként is, a zenész csávóidnak egy csomó koncertet leszerveztél.
- De belémszerettek! Én meg annyit tudtam mondani,hogy köszönöm. Bár mit is mondhattam volna? Az előző életeim kudarcától még mindig padlón vagyok , ezek után mit várnak? Bizalmatlan vagyok.
- Azért így is szépen megértetted velük, mi a helyzet. -Rhea próbálja némileg "feltekerni" az önértékelésemet. Szerintem nem fog neki menni.
- És megérte? -Angel nemesen és egyszerűen kérdez,ha kell.
Elgondolkodtam.
Igen,néha fájt. Néha gyötrődtem. De a szenvedés tanít, és haladásra sarkall. És rengeteget tanultam, csodálatos embereket és lényeket ismerhettem meg.
Csak szerintem másoknak rosszabb életek jutottak, s mégis én jöttem ki jobban. Ennek ellenére kivételeznek velem. Miért? Miért vagyok én tőlük jobb?
- Segíteni akartál sokakon. Mindegy,hogyan,de segíteni akartál, s ez jóra utal. -jelent meg a Fiú.
- Szevasz Jozsó! -tártam ki a karom, aztán rájöttem, ez eléggé faragatlan viselkedés.
Ő azonban átölel. -Miért akarod mindenáron a Pokolra juttatni magad?
- Mert megérdemlem.
- Lebecsülöd magad.
- Nem kellene feláldoznom magam, vagy valami ilyesmi?
- Aztán már megtettem én. Ideje továbblépni.
- Öltem.
- Démonokat.
- Bántottam.
- Rosszakat, tanító jelleggel.
- Én hoztam létre a vérkutacsok fejét, s ezáltal őket is.
Sóhajt egyet. Igazam van, vagy igazam van?
Hirtelen valaki rátette a jobb vállamra a kezét. Mgepördültem.
- Mi lenne, ha ezúttal nem magadat akarnád feláldozni, hanem segítenél nekem?
Ophiuchus nyújtotta a kezét. Ezúttal nyugodt szívvel elfogadtam. Uralta az akaratomat...
dalszöveg
(ez tűnt a legértelmesebbnek, mert néha jól hangzik, csak hát nem igazán a zenéhez illő)
zene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése