Visszatérés.Haza?Talán.Én is halálmanó vagyok,de az emberek világa annyira érdekel, és vannak, akik szeretnek feltétel nélkül, így talán otthon vagyok azon a helyen is.Az már más dolog, hogy Angyalkám hazavár...A túlvilágra.Húbaze...:D
Viszont most ketten kísértek vissza,háhá. Angyalkám alapból, Christian-nak meg illő lenne visszamászni, mert ő is ember-részben legalábbis. És van bandája, amivel foglalkozni kell...
-És legközelebb mikor jössz?Mármint magadtól.-kérdezte Angyalkám a Kapuban. Vasráácsőő xD! Átölelt, mert az nagyon tudja. Ilyenkor rettentően elbódít az aurája, és alig bírok beszélni.
-Majd...
-De magadtól sose jössz.
-Mert nem tudok.
-Tudnál.Csak nem akarsz.
-Az lehet.De attól még szeretlek.
-Gratulálok,hercegnőnknek sikerült végre kimondania!
-Pimasz fráter!
-Na gyere,melegedj meg a halál torkában.-azzal megcsókolt.És nem volt se hideg, se hűvös, se fagyos.Misztikus volt, édes,szenvedélyes...haláli;)!
Aztán mondhatnám,úsztam a fehér semmiben...Súlytalannak éreztem magam, anyagtalan izének, nincs tér, és nincs idő, nincs semmi...
***
Zokogást hallok.Mélyről jövőt,zaklatottat.Lassan meglátom.Szoba.Egyszemélyes ágy,szekrény,asztal rajta egy számítógéppel, pár plüssállat, és sok könyv...Egy Dani Filth-rajz...És a zokogó személy épp fel akarja vágni az ereit.Érzem,látom rajta, hogy TÉNYLEG meg akarja tenni.És meg is tenné,ha nem tenném a vállára a kezem.Ettől megijed,és hátrafordul. Szemei feldagadtak, vörösek,az arca is puffadt, és ahogy végignézek rajta, sovány is.
-Még ki se nyírtam magam, és máris hullákat látok...Marhajó!
Nem szólok semmit, csak megölelem.Koppanást hallok-a szike a padlón landol.
-Legközelebb ha elmész,szólj.Vagy vigyél magaddal!-még mindig sír.
-Kis butus,miattam meghalnál?
-Hát rajtad kívül ki lenne még,aki miatt tovább élnék...senki.
-És azt hiszed,itt hagylak?Jöttem vissza...miattad.
-De két hete ismerlek, és egy hetet távol voltál.Halott voltál,az égre!Tudod te, milyen érzés az?
-Tudom.-lehajtom a fejem.-Az anyám halott.
-Én...nem tudtam...azt hittem...sajnálom.De akkor is, ez így nem állapot!Legközelebb igenis szólsz,legalább felkészülök.
-Mondjuk úgy,hogy a vágóeszközöket kerülöd.-mosolyt erőltet az arcára,de elég keserűre sikerül.Ennyire megrázta a halálom?Leültetem az ágyra, fejét az ölembe hajtja.A haját simogatom.
-Bemutatom Christian-t.Ő is pszichopomp,azaz Kísérő. De ő is él mellette.
-Alapesetben ujjonganék,hisz a Norther tagja,ami egy kawaíí banda, de most nem tud érdekelni...Életem érdekel.-megint elárasztják a könnyek,de én már hagyom.Még kicsit zavarodott, de jobb.
Édes Istenem,mit tettem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése