CHAPTER FOUR- Awkward lessons for awkward students
ENGLISH/ANGOL
18th of September
Awakening.On a couch-alike. In an odd posture, half-undressed. Itako in my arms...nah,  it cleared my head pretty much. Its true, she is beautiful, good shape with soft lskin, at first glance hypertasty,but i shouldn't  make her mine in a public pole of the school. Based on my memories,  we just undressed a little bit.
 - Ahh sweethart, you have bad influence on me.- stirred, looked up,then covered herself immediately. I noticed now. Fishie sat opposite us. On the land. He did not gaze at us. Only me.
We rushed in into her room if it was near,and we cannot interpret the thing for now. And a rough thing followed again: Sinikka was the room-mate, and just woke up. Looked up drowsily, and I would just disappear,but she stopped me.

- Where you were after all?- you would not imagine it about her, but her face of white  burnt from the poison. She understood what happened. Maybe she is homophobe? But im actually... 

- Let me hear it! Sheila, the headmaster were searching you! Itako, i told you, how I am afraid in the darkness?
- Why didn't you gather somebody up?- retorted my sweetheart...my who?
- I...i...wanted to!But we spoke with Dirk , that we may have an animal, and until a whole end  i gushed. How would I have had time to look for anybody so?Apart from Sheila. We searched her. For long hours.

We discussed it for a half of an hour, for what reason they searched me (neither Sinikka knew ...), and what kind of animal  they wanted. I mean they discussed it. I listened to it. I disappeared silently, the girls received a gift though afternoon. To the Japanese beauty,cause she had a big effect on me. A flying squirrel  was my gift. The Finnish beauty got a streaked cat , for she squirted looks onto me,  who would want to tear my liver out whenever i touched Itako. I hear it so, the kitten had got a name like Johnny.

Head to the class. We had to gather before a single door, on the second floor. Tvingli is our teacher. Besides, she is a female, is odd. Wears dresses  that exitsed on the market more than a thousand years ago. Not misunderstand, I am not a fashion maniac plaza cruiser, only i don't understand, from where she got them. Ok,we can say she sewed it.Anyway,she is low, with middlebrown hair, with a kind smile.Sure the class will adore her, and the cluttered students will elude her cruelly.

- Attention students! The following two lesosns will not be come harmless. I ask everybody, be cautious,however, do not retreat  before the set task.
- And what the task will be?- Sancho asked it shyly.
- Do you see the door? Well, it will be a little bit odd if you open it. But go on anyway, and disperse anyway.
This will be sure dangerous one. But promises to be interesting one.

And I saw that anybody will not hit it. It was necessary to defeat it after all. For example,some hid away, let not the big monster see them.
Mercury tried to affect its mind in order to made it withdraw. Allegedly talented girl, but she did not hit it very much.Possibly cause the dragon didn't attack.Or, Claire wanted to make it attack. She infuriated it. The dragon blew fire onto her naturally when she went closer to it. The girl burned onto coal-black.

The girls fainted from the sight, the boys  quacked while Claire healed visibly.
I set off towards the dragon.
- Greetings.
It guffawed.
- And you can guffaw. Huh. Whatsup?
- Why are you interested , mortal?
-Why not?We came here and you will be furious and immediately you attack? There is something reason to it!
- The people are idiots.Sure, I would be furious.
- And you have to attack it just because of this? 

- You attacked.
- Not, we imitated it only. It's different.
To close the debate it tried to burn me to coal.However, my aura was icy,so the hot breeze took nothing.
- Huh, impressive. So you are not mortal.
- You could have guessed it already if you have big power. Indeed, you could feel it.Another experiment to my destruction.For my icy aura it was like the lukewarm water.
- And what is if you prevent me from feeling it?

- May be -it saw surprisingly, that two of my classmates, Atu and Gustav touch his huge foot, then in a loud burtsing it changed a human shape. -I was in this form long ago. -the young man smiled. The guys changed it.
The teacher blew withdrawing surprised. We started getting into the routine now ...

 

HUNGARIAN/MAGYAR
Szeptember 18.
Ébredés. Egy kanapé szerűségen. Fura pózban, félig kibontva. Karomban Itako...na, erre jócskán észhez tértem. Az igaz, hogy gyönyörű, puha bőrű,jó alakú, tehát ránézésre hiperguszta,de talán nem a suli egy nyilvános sarkában kellett volna magamévá tenni. Bár emlékeim alapján csak addig jutottunk el, hogy kissé levetkőztünk.
- Ajj kedvesem, rossz hatással vagy rám.- mocorog, felnéz, majd azonnal eltakarja magát. Most veszem észre. Szemben velünk ücsörög a Halacska. A földön. Nem minket bámult. Csak engem.
Mivel egyelőre nem tudjuk értelmezni a dolgot, berohanunk a szobájába, ha már az van közelebb. És következik ismét egy durva dolog: Sinikka a szobatárs, és épp akkor ébredt fel. Álomittasan felnéz, és épp eltűnnék,de megállít.
- Ti úgy mégis hol voltatok?- nem néznéd ki belőle, de fehér porcelán arca süt a méregtől. Levágta, hogy mi volt. Talán homofób? Mondjuk én speciel...
- Halljam! Sheila, az igazgató keresett! Itako, nem megmondtam, hogy félek a sötétben?
- Miért nem szedtél össze te is valakit?- vág vissza kedvesem...hogy kim?
- Én...én...akartam!De azt beszéltük Dirk-kel, hogy lehet állatunk, és egész végig ömlengtem neki. Hogy lett volna így időm bárkit is keresni? Mármint Sheilán kívül. Őt kerestük. Jó pár órán át.
Fél órán keresztül fejtegettük, miért kerestek(Sinikka se tudta...),és milyen állatot szeretnének. Vagyis ők fejtegették. Én hallgattam. Csendben eltűntem, a csajok délután pedig ajándékot kaptak. A japán szépség azért, mert nagy hatással volt rám. Küldeményem egy asszapán. A finn szépség meg azért kapott cirmos macskát, mert olyan tekinteteket lövellt rám, mint aki ki akarná tépni a májamat, valahányszor hozzáértem Itakohoz. Úgy hallom, a cicusnak valami Janis neve volt.
De irány az óra. Egy szimpla ajtó előtt kellett gyülekeznünk, a második emeleten. A tanárunk Tvingli. Amellett, higy nő, fura szerzet. Olyan ruhákat hord, amelyek több, mint ezer éve voltak a piacon. Ne értsetek félre, nem divatmániás plázacirkáló vagyok, csak nem értem, honnét szerezte őket. Jó,mondjuk varrta.Egyébként alacsony, középbarna hajú, kedves mosollyal. Biztos imádni fogja az osztály, és a rendetlen tanulók kegyetlenül ki fogják játszani.
- Figyelem tanulók! Az elkövetkezendő két tanóra nem lesz veszélytelen. Kérek mindenkit, legyen óvatos, ugyanakkor ne hátráljatok meg a kitűzött feladat elől.
- És mi lesz a feladat?- kérdezte bátortalanul Sancho.
- Látjátok az ajtót? Nos, ha kinyitjátok, kicsit fura lesz. De mindenképp menjetek tovább, és mindenképp széledjetek szét.
Ez tuti veszélyes lesz. De érdekesnek ígérkezik.
Az ajtón belépve nem egy terem, hanem egy új világ képe tárul elénk. Sziklás a táj,kissé kopár, de akad némi zöldövezet. És egy nagy, fekete sárkány.
És láttam, hogy nem fog akárki nekimenni. Elvégre is le kellett győzni. Például volt, aki szabályszerűen elrejtőzött, ne is lássa a "nagy szörnyeteg".
Mercury próbált az elméjére hatni, hogy fújjon visszavonulót. Állítólag tehetséges a lány, de nem nagyon ment neki. Talán mert a sárkány nem is támadt..illetve, Claire neki akart menni. Feldühítette. Mikor méginkább megindult felé, a sárkány természetesen tüzet fújt rá. A lány szénfeketére égett.
A lányok elájultak a látványtól, a fiúk meg hápogtak, miközben Claire láthatóan gyógyult.
Én megindultam a sárkány felé.
- Üdvözletem.
Felröhögött.
- És még röhögni is tudsz. Hm. Mi járatban errefele?
- Mit érdekel az téged, halandó?
- Már miért ne?Idejövünk és egyből dühös leszel meg támadsz? Csak van valami okod rá!
- Az emberek idióták. Hogyne lennék dühös.
- És emiatt már támadnod is kell?
- Ti is támadtatok.
-Nem, csak imitáltuk. Az kettő.
A vita lezárása gyanánt engem is próbált szénné égetni. Az aurám viszont jeges volt, így a forró lehellet semmit sem ért.
- Hm, impresszív. Tehát nem vagy halandó.
- Ha akkora nagy hatalmú vagy, kitalálhattad volna már. Sőt, érezhetnéd is.
Újjabb kisérlet elpusztításomra. Jeges aurám számára viszont ez csupán olyan, mint a langyos víz.
- És mi van akkor, ha meggátolod, hogy érezzem?
- Meglehet...-meglepődve látta,hogy két osztálytársam, Atu és Gustav megérinti hatalmas lábát, majd egy hangos pukkanás kíséretében emberi alakot vesz fel. -Régen voltam már ilyen formában. -mosolygott a fiatalember. A srácok átváltoztatták.
A tanárnő meglepetten fújt visszavonulót. Pedig csak most kezdtünk belejönni...